Latnivalok

A Miskolctapolcai Barlang- és Gyógyfürdő nemcsak Magyarország, de Európa egyedülálló turisztikai attrakciója. Természetes barlangfürdőként a világon is egyedülálló, hiszen az egyetlen hasonló szolgáltatást kínáló fürdő-barlang a floridai Orlando-ban mesterséges építmény. Rendkívülisége a csodálatosan szép barlangjáratoknak és az ugyanott nagymennyiségben jelen lévő termálvíznek tulajdonítható.

Miskolc meleg vizű strandja :csúszda ,gyerek pancsoló , dögönyöző , pezsgő fürdő stb Bővebb információ : http://www.selyemretifurdo.hu/

A Garadna és a Szinva-völgy találkozási pontján, a Hámori-tó partján épült klimatikus üdülõhely. Nevét 1892-ben az akkori földmûvelõdésügyi miniszter gróf Bethlen András javaslatára, Vay Béla megyei fõispán leányáról Pejachevich Tivadarné Vay Erzsébetrõl - kinek beceneve volt Lilla -, kapta. Miskolcról Lillafüredre vivõ útvonal az ország legszebb szurdokvölgyeinek egyikén vezet át.

Sokat emlegetett pontjai közé tartozik a nagy kereszttel megjelölt Molnár-szikla és a Puskaporosi-szurdok.

Lillafüred neve egybeforrt az 1927-30 között épült fényûzõen berendezett Palota Szállóval.

A közvetlenül a Palotaszálló épülete mellett a mélybe zuhanó Szinva-patak vízesésének moraja szintén hozzátartozik Lillafüred hangulatához. Az üdülõhely környékének nevezetes látnivalói a cseppkövekrõl, illetve õsrégészeti leleteikrõl híressé vált barlangok.

A honfoglalás elõtt itt állott gyûrû alakú földvár helyén a XIII. sz. második felében kezdték építeni a nagy kõvárat. 1271-ben az oklevelek már új várról beszélnek. A Diósgyõri várat Ernye bán családja fejlesztette igazi erõsséggé és rendezte be fényûzõ módon. Az ekkori támadó fegyverekkel szemben bevehetetlen erõsség volt. Nagy Lajos tovább építtette, és a lengyel kapcsolatok miatt fontos politikai bázis lett. A Vár ekkor élte fénykorát.

Zsigmond királytól kezdve a Mohácsi vészig a mindenkori királynõ birtokában volt, ezután különbözõ családok zálogosbérletébe került. Ekkorra katonai jelentõsége már nincs, bár sokszor védelmet nyújtott Miskolc városának és a környezõ falvaknak a vidék sarcolására induló kisebb portyázó török csapatok ellen.

A Vár pusztulása a török idõkben kezdõdött. 1673-ban kuruc kézre került, emiatt 1674-ben a kassai császári parancsnok 1500 fõnyi hadcsoportot küldött elfoglalására. Ez a diósgyõri Vár egyetlen ismeretes ostroma. A tûzérségi tûz által felgyújtott és kiégett erõsség várjellege megszûnt. Rommá 1678. július 11-én vált. Ezen a napon, nehogy német csapatok költözzenek be, kuruc katonai különítmény érkezett a várárkon belül húzódó külsõ kõfalak és a felvonóhíd bejáratát védõ két õrtorony lerombolására. Ezután már csak a környék építkezéseinek kõforrásává vált.

Mûemléki feltárására 1953-tól kezdve került sor. A folyamatos restaurálás következtében Diósgyõr Vára az ország egyik legjelentõsebb középkori mûemléke.

Az építészeti feltárás során számos a Vár történetére, az elmúlt évszázadok életére jellemzõ lelet, felszerelési tárgy, épületrész került elõ.

A Vár a turisztikai látványossága mellett rendszeresen helyt ad nemzetközi és országos szabadtéri rendezvényeknek.

A Bükk Keleti Kapujából gyalog- és autóút vezet a rendkívül népszerû Miskolci Vadasparkba, mely 21 hektáros területen várja látogatóit. A Bükk élõvilágát bemutató állatkertben igazi kuriózumokat is találnak az érdeklõdõk. A hazai fauna kezdeti bemutatása óta napjainkban több mint hetven állatfajt láthatunk, többek között bengáli tigriseket, szurikátákat, sisakos kazuárt, egzotikus papagájokat , félmajmokat és orrszarvúmadarat. Az évek során elkészült a ragadozó madár-röpde, korszerû kifutók épültek, így például az országban egyedülálló farkas kifutó.
A kiemelkedõen szép környezetben elõ állatok mellett a Bükk növényvilágának sokszínûségébõl is ízelítõt kaphatunk. A gyerekeket fajátszótér is várja a séta közben, melynek során érdemes megállni a híres természettudósokat is megidézõ szoborparknál.

A Palotaszálló mellett lezúduló vízesés közelében, a függő kert falában nyílik a mésztufa Anna-barlang. A barlang szeszélyes alakú díszítményei néhol szinte anatómiai pontossággal mutatják az egykori növényzet megkövesedett gyökereit, hajdani fűszálakat , moha részeket, levelek lenyomatait, állati maradványokat.

Egy különleges hely, különleges ételekkel. Lillafüredi pisztrángtelep, kevés hasonló van közép-kelet Európában is.
Hatalmas pisztrángtelep, ahol szivárványos és sebes pisztrángokat tenyésztenek évtizedek óta a sebes folyású, tiszta és hideg Garadna patak vizét felhasználva. A telepen télén-nyáron megtekinthetõ a pisztráng tenyészet. És nem csak nézni lehet a halaktól hemzsegõ medencéket, hanem enni is lehet itt.
Én mindenkinek ajánlom a kellemes környezetben lévõ kerti éttermet, ahol gyors és kellemes a kiszolgálás. Parkolási lehetõség is van, de kisvonattal az ómassai Õskohó megállótól gyalog 600-700 méter.

Lillafüredi kisvonat kellemes és élményekkel teli utazást kínál Lillafüredre .

Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság szervezésében 1,2,5 és 7 órás barlangtúrák tehetõk a Világörökség részévé nyilvánított Baradla-barlangban, Aggtelekrõl és Jósvafõrõl. A barlangtúrák során a Baradla-barlang különbözõ hosszúságú és nehézségû szakaszit tekinthetik meg az érdeklõdõk. A Baradla-barlang az év minden egyes napján sok szeretettel várja látogatóit.

Kiemelkedõ érdeklõdésû turisztikai látványosság lett Baradla az elmúlt pár évtized során. Ma már 22 km hosszú a világítással is ellátott része a barlangnak. Évente körülbelül kétszázezer belföldi és külföldi látogató tekinti meg.

Az ország borvidékei közül a legjellegzetesebb a tokaji. 1650-ben kóstolták meg az elsõ bogyózott aszúszembõl készített bort. Bár korábban is elõfordult, hogy hagyományos szüreteléssel és borkészítési eljárással aszú minõséget tudtak elérni.
A Tokaj-hegyaljai borvidéket világhírûvé az aszúbor tette. Pedig a környéken nemcsak az aszú terem meg, hanem létezik egy méltó társ is, a szamorodni. Kedves, dallamos nevét a lengyelektõl kapa. Annyit jelent: magától lett.
A hivatalosan kijelölt és körülhatárolt termõterület - mintegy 6000 hektár - 26 községet foglal magába. Az itt termelt borok a "tokaji" megnevezést használhatják, mely világviszonylatban is elsõként volt jogilag védjegyezve már a XVIII. századtól.

A Miskolci Nemzeti Színház a város jellegzetes mûemléke, az ország elsõ magyar nyelvû kõszínháza, amelyet 1823-ban nyitottak meg, s fennállásának 175. évfordulójára felújítottak, kibõvítettek. Az épületegyüttes területe 15 ezer négyzetméter, magába foglalja a 700 nézõre tervezett nagyszínházat, a 300 személyes kamaraszínházat és a 100 férõhelyes játékszínt. Épült nyári színház 500 nézõ számára, valamint játszóhelynek is alkalmas szerelõcsarnok. Az 1991-1996 közötti rekonstrukció idõszakában színészházat is építettek, ugyanakkor jelentõsen bõvült és korszerûsödött az intézmény mûködtetését ellátók munkaterülete. A színház az 1998/99-es évadtól opratagozattal gazdagodott.

Az Avasi Református Templom építése a XIII. században kezdõdött, az egyhajós, román stílusú, kisméretû templomot többször bõvítették, majd háromhajós gótikus, torony nélküli csarnoktemplommá építették át.
A török hódoltság idején többször érte támadás Miskolcot, ezek során 1544-ben a templom kiégett. Két évtized eltelte után épült újjá, most látható egyszerûbb formában - immár a református vallás kívánalmainak megfelelõen. A korábbi pilléreket a ma is látható négyzetes alaprajzúvá alakították át, s a közéjük boltozott félköríves árkádsor fölé famennyezet került.
A déli oldalon a ravatalozót 1760-ban, az északi kápolnák és sekrestyék helyén, a neogót cintermet 1816-ban építették. Az öt magas pillér által tartott jelenlegi famennyezet 1778-tól ékesíti a templomot.

A Deszkatemplom 1698-tól templom áll, ám fából készült, így gyakran leégett. A mai templom elõdje, a Szeghalmi Bálint által tervezett, 1938-ban épült, erdélyi jellegû is e sorsra jutott, országos összefogással épült fel a mai templom.
Az 1937-ben elkezdett bontással sok muzeális emlék került napvilágra. Így az Úrasztal alatt évszázados fejfákat találtak, és múzeumba került az a felirat is, amely dokumentálja az 1724-es építési évszámot. A templom zsindelyét ereklyeként a miskolciak széthordták.
A templom 1997-ben tûzvész áldozata lett, a Szeghalmi Bálint terveit tiszteletben tartó, de - Puskás Péter és Rudolf Mihály építészek tervei alapján - szükség szerint megújított templomot 1999-ben szentelték fel. A külsõ jegyeit megtartó, kevés zöld és piros festését is visszakapó épület belülrõl is lenyûgözõ: a vörösfenyõ tartógerendák alatt tulipán mintával faragott padok, karzatok és hársfából faragott jelképekkel gazdagított szószék, valamint színes ólomüvegablakok fogadják a betérõt.

A copfstílusú Orthodox Egyházi Templom 1785-1806 között épült. Az országban ez a legmagasabb, 16 méteres ikonosztáz, az 1791-1793 között készült barokk képfal Jankovits Miklós munkája, rajta 88 kép jeleníti meg Jézus életét.
Ikonjait négy kivételével Anton Kuchelmeister bécsi festõ festette.
A templom többi berendezése is mûemlék: a Mária-oltár, az úrkoporsó, az ikontartók, a szószék, a püspöki trónus és a stallumok a XVIII. század végén készültek copfstílusban.
Kegyképét, a Kazáni Fekete Máriát II. Katalin cárné ajándékozta az egyháznak.
A templommal egy kertben áll a Magyar Orthodox Egyházi Múzeum

Sárkány Apartman és Vendégház Miskolctapolca a családbarát szálláshely .